Szeretettel köszöntelek a Verskedvelők és könyv kedvelők közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Verskedvelők és könyv kedvelők közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Verskedvelők és könyv kedvelők közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Verskedvelők és könyv kedvelők közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Verskedvelők és könyv kedvelők közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Verskedvelők és könyv kedvelők közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Verskedvelők és könyv kedvelők közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Verskedvelők és könyv kedvelők közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát [Törölt felhasználó] indította 12 éve
Kányádi Sándor aktuális verseinek csokra...
Hozzászólások eddig: 3
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Kányádi Sándor: Nyári alma ül a fán
Nyári alma ül a fán,
fa alatt egy kisleány.
Néz a kislány föl a fára,
s le az alma a kislányra.
Nézi egymást mosolyogva:
lány az almát, lányt az alma.
Gondolkozik, mit tehetne,
áll a kislány lábujjhegyre,
nyúlánkozik, ágaskodik,
ugrik, toppan, kapaszkodik.
De az alma meg sem moccan,
csak mosolyog a magasban.
És a kislány pityeregve
csüccsen, huppan le a gyepre.
Lomb közt szellő szundít csendben,
de a sírásra fölserken,
sajnálkozva néz a lányra,
és az ágat meglóbálja.
S hull az alma, örömére,
pont a kislány kötőjébe.
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Kányádi Sándor: Nyári zápor
Virágon lepke, tarka pillangó,
körüle zümmög, dong a dongó.
Fű, virág, minden áll mozdulatlan.
Izzad a lepke, olyan meleg van.
”Borul, beborul, vigyázz pillangó!
Bújjunk, bújjunk el”- dongja dongó.
Felhő az égen, borul a napra.
Megáll a lepke egy pillanatra.
Libbenne szárnya jaj, de már késő.
Dördül az ég, és zuhog az eső.
Zuhog a zápor, ázik a lepke.
Szorítja szárnyát nagy dideregve.
Aztán a felhő, ahogyan támadt, fordít a tájnak hirtelen hátat.
Kisüt a nap, és a kis pillangó szárítja szárnyát, s dong a dongó.
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Kányádi Sándor: Pillanatkép
Felhő árnyékba vonul
végig a napsütötte domboldalon,
minden más árnyékot közömbösít:
az aratók föltekintenek,
a búza ringásba kezd,
a forrás elámul,
a nyúl fölriad,
az ág moccan,
a sas megáll.
mindenki s minden viszonyul
valamiképpen a változáshoz.
Aztán folytatódik minden
ott, ahol abbamaradt
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás